A szelepfékek működési elve

A szelepfészek vezető gyártás egy fontos ágazat. Hogyan működik egy szelepfék, vagy más néven a fékszelep, egy járműben? Több dolog is végbemegy ilyenkor, a folyamatok követik egymást, és szinte egy pillanat alatt működésbe lépnek. Legkönnyebben a nyomásváltozásként írható le a jelenség, de nézzük meg részletesebben. Először is a légsűrítő részlegen a levegőt egy légtartályba sűríti, az itt felgyülemlett sűrített levegő egy vezető fékezőszelepnek nevezhető szelepen keresztül áramlik, ami összeköttetésben van a fővezetékkel, az pedig az úgynevezett kormányszeleppel. Itt találhatóak a segédtartályok, és a fékhenger is ez a szabad levegővel van összekövetve, tehát oda vezet ki. Most, hogy megismertük ennek a sűrített levegőnek az útját, nézzük meg, hogy az említett nyomáskülönbség, hogyan is hat a fékezésre. Ez a nyomáscsökkenés a fékezéskor következik be, mégpedig a fékezőszelepnek nevezett szelepnél a levegő gyorsan kiáramlik a már említett szabadba, így ennek a hatására a segédtartályból levegő áramlik a fékhengerbe. Tehát kimondhatjuk, hogy ha akármilyen nyomáskülönbség is lép fel a rendszerben a fékezés automatikusan bekövetkezik.

Monor és állásai

Monor város Pest megyében, Magyarország mértani központjához közel, a Monori járásban található. A Duna-Tisza közén, hazánk délkelet-pesti agglomerációjának szélén elterülő, dinamikusan fejlődő és megújuló város. A hozzá kapcsolódó járás központjaként, a XIX. század óta központi szerepet tölt be a térségben. A település a Monori járás és a Monori Kistérség a járások első, 1886-os megalakulása óta a térség elsődleges központja. Különféle szolgáltatások és kiépített infrastruktúrák látják el a helyi gazdaságot; Monor célja ezek folyamatos fejlesztése.

Első írásos említése egy 1398. március 25-ös oklevélben szerepel. Az 1813-ban kezdődő falurendezés során alakult ki a városközpont mai képe, Jelentős fejlődésnek 1847-ben indult meg, amikor is átadták a Pest-Cegléd-Szolnok vasútvonalat, mely az ország második vasúti hálózatának számított. Monor település 1848-től kezdődően évente 4 vásárt, illetve hetente két piacot tartott, melyek tradíciója máig fennmaradt. A város történelmi jelentőségét mutatja, hogy mintegy száz monori lakos vette ki részét az 1848-49-es szabadságharcban.

Monor modernizálódása a XIX. században kezdődött meg, a folyamattal párhuzamosan a település népességszáma a háromszorosára nőtt. A mezőgazdaság területén a legfontosabb ág a szántóföldi növénytermesztés lett, valamint kialakult a máig is igen jelentős sertés-és baromfitenyésztés. A térség fő foglalkozási területévé a földművelés vált. Ebben a században már viszonylag fejlett volt a város kézműipara; a kiegyezés és az I. világháború között jöttek létre Monor térség különféle üzemei. A főváros kiegyezés utáni dinamikus innovációja nagy létszámú munkaerőt igényelt, a vasúti hálózat kiépülése által lehetővé vált a Budapestre történő ingázás.

Az I. világháború alatt a település gazdasági szerkezete megmerevedett, az ipari üzemek ugyanazok maradtak, emellett több százan dolgoztak a kereskedelemben és a kisiparban. Ebben az időszakban az ipar mind a helyieket, mind a környékbelieket ellátta termékeivel. Majd ezt követően, az 50-es évektől Monor település számított a megye legnagyobb állami gazdaságának; a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés, illetve a gabona- és cukorrépa- termesztés területén igen jelentős tevékenységet végzett. Bár a lakosság nagy része továbbra is a fővárosban dolgozott, Monoron meghatározó ipari munkálatok folytak. A szocializmus idején létrejött üzemek, cégek többsége a rendszerváltás után megszűnt vagy átalakult.

Az utóbbi évtizedekben Monor városában nagyobb mértékű ipartelepítés nem történt, a térség gazdaságában jelentős szerepe van az élelmiszeriparnak, illetve a különféle kereskedelmi- és szolgáltató tevékenységeknek. Emellett Monoron hangsúlyos gazdasági erőt képvisel a kisiparosok csoportja. Újbóli fejlődésnek az elmúlt másfél évtizedben indult, ekkor épült ki teljesen a város belterületi infrastruktúrája, megalakultak a közművek, valamint megújultak a közintézmények, a közösségi terek és a sétálóutcák, illetve ez idő alatt születtek új munkahelyek. A területen létesült iparok számos munkalehetőséget biztosítanak a térség lakosainak, valamint a környékbelieknek egyaránt. Budapest agglomerációjaként jelentős számú munkavállaló keres a településen munkát. Monor város legkeresettebb munkapozíciói közé tartoznak a betanított munkások, a segédmunkások, valamint a különféle szakmunkások, a diplomás végzettséggel rendelkező munkaerőt általánosságban kevésbé keresik a térségben.

Legutóbbi álláshirdetések Monoron:

  • sofőr
  • betanított munkás raktárba
  • kőműves
  • pultos-felszolgáló
  • személy-és vagyonőr
  • konyhai kisegítő
  • asztalos
  • takarító
  • áruházi munkatárs
  • eladó-tanácsadó
  • kereskedelmi ügyintéző
  • tanár
  • könyvtáros